Napjainkban a koronavírus mellett a leggyakoribb hírcsoport, ami minket ér a klímaváltozás továbbá jó és rossz példák a klímasemleges lét szempontjából. A bolygónk felmelegedésének okait már a lakosság is jobban ismeri, mint a válogatott kezdő 11-et. Lássuk be, az ember évezredek óta létezik abban a tudatban, hogy az időjárást befolyásolni nincs esélye, legfeljebb könyöröghet az istenekhez, hátha másként lesz.
Azért a hírekből kiderül, hogy ez nem egészen van így, csakhát még mindig nehézségeink vannak pl. a globális összefogás fogalom értelmezésével, az egyéni szokások megváltoztatására irányuló akarat mértékével és tartósságával. Ezekkel az a baj, hogy fogalmak nem láthatóak, nem lehet hozzájuk vonzódni, nem lehet megvásárolni, tárgyként szeretni. Az emberek imádják a tárgyakat, a márkaneveket, és itt van mindjárt a lehetőség, kapcsoljuk össze a zöld, klímasemleges fogalmakat a mindennapi élelmiszereinkkel, használati tárgyainkkal és máris könnyebb az embereknek értelmezni. Minden a döntéseken múlik.
Hiába írnak alá nemzetközi egyezményeket, ezek hatása eltörpül a vásárlókért folytatott küzdelem hatásától. Mindezt a vállalatok tudják leginkább befolyásolni, ahol árbevétel keletkezik, mert a fogyasztók választják őket, a termékeiket. Az intenzív kommunikáció eredményeként, számos fogyasztó vásárlási döntéseiben játszik szerepet, ha kicsit is, de segítse vásárlásával a klímavédelmet, olyan termékeket és szolgáltatást választ, amiről legalább azt gondolja, hogy pozitív hatással van a környezetére. Egyre több vállalat ismeri fel és hangoztatja, ezt a személetet követi a termelésében, végső soron döntései meghozatalában: a fogyasztókért vívott versenyben a vállalatok egyre nagyobb hányada kényszerül rá, hogy klímatudatosan járjon el működése során és ezt igazolni tudja a vásárlói felé. Ennek hatására a vállalat gazdasági mutatói is kitűnnek a klímatudatos viselkedést nem üzemszerűen gyakorló vállalatoktól: energiafelhasználási, hulladékgazdálkodási mutatói javulnak, vevői hűség, profitabilitás általában magasabb.
Franciaországban már törvénybe is foglalták azt az új társasági formát ‘Entreprise à Mission’, amely az ilyen vállalatok szervezeti formája. Ez nem csupán a 'zöld vállalat' kategóriát fedi le, hanem a társadalmi felelősségvállalás kérdéseit is. Azon vállalatok, amelyek ezt a társasági formát választják, döntéseik során, a vállalati folyamatok működtetése során egyaránt figyelembe vesznek társadalmi és környezeti szempontokat. A vásárlók, akik ezen termékeket választják, a saját (és pénztárcájukhoz mért) döntésekkel járulnak hozzá többek között a klímavédelemhez is.
Ez belátható, könnyen megy: a megszokott termékekből azt választjuk, amelyik fenntartható módon készül, nem kell nagy összegű beruházásokat tennünk, vagy egyenlőtlenül elosztani az adományokat az arra ácsingózó szervezetek közt. A mindennapi emberek sokaságának apró döntései hatása összeadódik. Te mit adsz hozzá?
#innow #businessupportpackage #interregcentraleurope